A piramisok titka

A piramisok történelme kb. ötezer évre nyúlik vissza. Az ősi Egyiptom lakói a fáraók temetkezési helyéül építették ezeket az épületek. Hittek a túlvilági életben, s azt szerették volna, ha isteneik a túlvilágon sem szenvednek semmiben hiányt. Éppen ezért ékszereket, élelmet, bútorokat, hangszereket, sőt még vadászfegyvereket is elhelyeztek a piramisok kamráiban.

A piramisokat még a fáraó életében elkezdték építeni, hogyha eljön halálának napja minden készen álljon a temetkezési szertatáshoz.

De mi a titok?

A gízai piramist, az ókori világ hét csodájának egyikét, 23 év alatt építették föl. Az építéshez 2,3 millió kőtömböt használtak fel, amelyek több tonnát nyomtak, s volt amelyet 147 méter magasra kellett emelni.
Ha minden adatot sikerült összerakni a fejünkben, s megjelent egy hatalmas piramis képe, akkor már előrevetíthető, hogy  mi a nagy kérdés.

Hogy volt képes az ókori ember egy ekkora építmény elkészítésre? Ráadásul évezredekkel ezelőtt élt, és nem állt rendelkezésére sem daru, sem markoló és semmilyen mai technikai eszköz.

Sokféle elmélet alakult ki a piramisok építése körül. A tudósok szerint az ókori egyiptomiak még nem ismerték a kereket. Viszont rájöttek, hogy sokkal könnyebb eljuttatni a követ a piramis helyére, ha azt görgetik, így megalkották a “gördülő kövek” fogalmát.  Egy egyszerű, görbített faelemekből álló szilárd, kerékszerű szerkezet fogta közre a követ, amelyet 12-15 ember húzott az építkezés helyére. Ezzel az ötlettel nemcsak az építészet művészetét gazdagították, hanem ha nem is tudták, de felfedezték a kereket is.

Hajóroncs a Vörös tengeren

A Kairói Múzeum

Az ősi Egyiptom

Luxor

Ma 70.000 lakosú kisváros áll az Újbirodalom hatalmas fővárosának, Homérosz Százkapus, egymillió lakosú Thébájának helyén (eredeti nevén: Uaszet). Az egyik legősibb egyiptomi város, egyes becslések szerint 7 ezer éves is lehet. Fénykorát a XVII-XIX. Dinasztiák idején élte az egyesített birodalom fővárosaként. A Luxor Templom helyén már a középbirodalom idején Szentély állt, amelyre később ?Amon Déli Háreme? épült. II. Rmszesz hatalmas udvarral, III. Amenhotep oszlopsorral bővítette a szentélyt, de építészeti remekmű Thutmozisz hármas kápolnája is. A templomot a szfinxek útja (3 km hosszú) kötötte össze a Karnak Templommal. A Karnak Templom több szentély összessége, kétségtelenül a világ legnagyobb műemlékegyüttese (területén negyvenszer fér el a római Colosseum).

Tovább

Hurghada

Sueztől délre, 395 km-re fekszik Egyiptom Vörös-tenger tartományának székhelye, az egyik legrangosabb üdülőhely. Kéttornyú mecsetjén, szerény kormányzósági épületén kívül legfontosabb nevezetessége a Cairo-i Egyetem közeli Tengerbiológiai Intézetében berendezett múzeum és akvárium. A várostól mintegy 5 km-re délre kezdték kiépítani a modern szálladosort. A keskeny part menti sávon húzódó városnak így két központja van: a Downtown, a régi belváros a bazárral, illetve az új üzleti-banki központ, a Shequalla. Hurghada nem büszkélkedhet kilométeres pálmasorokkal, lévén a sivatag és a tenger találkozása.

Tovább

← Előző oldal