Majdnem lerombolták a Kheopsz-piramist

Kétszáz évvel ezelőtt majdnem lebontották a Kheopsz piramist, hogy köveit felhasználják egy duzzasztógát építéséhez. 

Az Al-Ahram című vezető egyiptomi napilap az ország öntözési kultúrájáról tett közzé dokumentumokat kedden. A mindeddig kiadatlan iratokból kiderült, hogy Egyiptom egykori uralkodja, Mohamed Ali kis híján leromboltatta a Kheopsz-piramist.

Tovább

Meglátja a világ Tutankhamon arcát (Videó)

Mióta megtalálták a sírját, csak háromszor vették le a múmia halotti maszkját. Most azonban bárki megláthatja a háromezer éve, rejtélyes körülmények között meghalt gyermekfáraó arcát.

Forrás: Index.hu Zrt.

Az ókori Egyiptom leghíresebb uralkodója, a gyermekfáraó Tutankhamon arcát az utóbbi háromezer évben nagyjából ötven ember láthatta a híres arany maszk nélkül; most azonban kiveszik a szarkofágból a múmiát, és külön őrzik meg az utókornak. A kutatók szerint erre azért van szükség, mert a szarkofágban nem tudják megfelelően megóvni a meleg és a nedvesség károsító hatásától a testet.

Tovább

Egyiptom: misztika és a valóság között

Hiába csipkedi magát, akkor sem ébred fel álmából az, aki Egyiptomba utazik. Aki egyszer látta ezt az országot, az rájön, nem véletlen, hogy a helyiek nézôpontja szerint a világuk egy varázslatból született. Így teljesen érthetô, hogy a turisták itt találják meg történelem legmisztikusabb emlékeit, a búvárok a víz alatti világ legszebb élôlényeit, a kalandra vágyók pedig életük legizgalmasabb élményeit. És persze az sem mellékes, hogy azok a szerelemre vágyók, akik megismerik Egyiptom okkoltizmussal átitatott kultúráját, egészen biztosan találnak maguknak itt néhány igazán hatásos varázslatot.

Ráfoghatnánk a vízipipa, a tenger, a hibiszkusztea és a mindent átható fuszerek illatának bódító egyvelegére is, de azt a hangulatot ami már a repülôrôl leszállva megszállja az Egyiptomba érkezôt, igazából nem ez okozza. A több ezer éves kultúrát és a misztikus titkokat rejtô ország minden porcikájából árad ez a mindenkit megbizsergetô érzés, akár valamelyik modern nagyváros éjszakai forgatagában sétál, akár Luxorban ücsörög a Nílus partján.

A Hurghadát megcélzó legkényesebb turisták sem fognak csalódni mikor a szállodába érnek, még akkor sem, ha szembesülnek azzal, hogy a színvonalat jelentô csillagokat Afrikában kicsit másként értelmezik, mint Európában. A hazánkban kínált szállodák mindegyikéhez tartozik saját lekerített tengerpart, valamint több úszó- és élménymedence is. A szobákat a legtöbb helyen úgy tájolták, hogy azok ablakai a tengerre nézzenek. Ami ugyebár nem mindegy, mikor egy pár a saját erkélyérôl, kettesben szeretné nézni az afrikai naplementét.

Tovább

Hurghada: Halászfaluból üdülőparadicsom

Az utóbbi évek egyik legnépszerűbb turista célpontja az Egyiptomban található, kiismerhetetlen, de annál gyönyörűbb Vörös-tenger partján fekvő Hurghada egyre növekvő városa. Van aki pihenni, van aki vásárolgatni, de van aki kifejezetten sportolni érkezik ide. De nem mindenki távozik elégedetten.

Meglepetések és olcsóság

Hurghada - a helyiek elmondása szerint - néhány éve csak egy pár halászkunyhóból álló apró falu volt, ahova a Vörös-tenger szépségeit kutató külföldi búvárok kivételével, nem igen utazott senki. Ez a sport azonban egyre több helyi üzletember fantáziáját mozgatta meg, így szépen lassan felépítettek egy-két kisebb hotelt, hogy kielégítsék az ideutazók igényeit. Az ezek után következő bővítések törvényszerűek voltak és nagyon hamar be is épült a gyönyörű partszakasz.

A Kairótól 500 km-re található vörös-tengeri gyöngyszem, mára az európai utazók egyik legnépszerűbb turista célpontja. A kristálytiszta tenger, a rendkívül kedvező árak és a minden igényt kielégítő vendéglátás, mára már nem csak a nyugati, hanem a magyar turistákat is vonzza. Ha az ember csak pihenni és apró kalandokat keresni utazik Hurghadába, természetesen nem fog csalódni. De nem árt vigyázni!

Budapesttől mindössze három és fél óra a repülőút, így kicsit furcsa lehet elsőre, ha az itthoni télből szinte egy szempillantás alatt az afrikai forróságban találja magát az ember. Fontos, hogy nem kell feltétlenül itthon vízumot váltani, mivel nagyon gyors ügyintézés mellett, a hurghadai repülőtéren is meg lehet csináltatni - az itthoni árhoz képest - töredék összegért (3000 Ft/15 $).

Tovább

Megtalálták a világ legrégebbi tengerjárójának roncsait Egyiptomban

A világ legrégebbi tengeri hajójának roncsait találták meg Egyiptomban amerikai és egyiptomi régészek. A hajóroncsok több mint négyezer évesek, és a sivatagi szárazságnak köszönhetően viszonylag jó állapotban maradtak fenn. A hajóroncsok arról tanúskodnak, hogy az egyiptomiak nemcsak a Nílust járták hajóikkal, hanem a tengereket is.

Úgy tűnik, hogy egy mostani felfedezés révén árnyaltabb képet kaphatunk az egyiptomiak hajózási szokásairól: bár eddig a kutatók azt feltételezték, hogy az egyiptomiak jellemzően rövidebb nílusi utakra használták hajóikat, a mostani lelet megcáfolja ezt a hipotézist. A Vörös-tenger mentén található Wadi Gawasis kikötőjéhez közel, hat nagyobb barlangban ugyanis olyan deszkadarabokra, horgonyra, hajókötélre és hajólapátra bukkantak, melyek egykoron minden kétséget kizáróan tengeri hajók darabjai lehettek.

Cherly Ward, a Florida Állami Egyetem kutatója a The Times című brit napilapnak nyilatkozva elmondta: a barlangokat úgy kell elképzelni, mint a mostani hatalmas repülőgéphangárokat. A hajóbontóműhelyben azonban nemcsak hajótesteket tároltak, szedtek szét, raktak össze és hasznosítottak újra, hanem gyakran élelmiszerraktárként is használták. A megtalált hajódaraboknak az állaga mellett kora is bámulatra méltó: a szakértői vizsgálatok azt bizonyítják, hogy szinte kivétel nélkül több mint négyezer évesek.

Az első tengerjáró

A műhelyről ugyanakkor azt feltételezik, hogy valóban csak összeszerelő műhely lehetett: a hajó egyes darabjait valószínűleg valahol a Nílus völgyében gyártották, hogy aztán a még most is látható számjelek segítségével a Vörös-tenger partjainál összerakhassák. Az egyiptomiakról már eddig is tudták, hogy Libanonból szállították a kiváló cédrust illetve akácfát, amelyeket aztán a fáraó kívánsága szerint megépítendő hajókhoz használtak fel. A Nílus mentén több hajókészítő-műhely is ismert volt már, ám azok mindegyikében kisebb, csak folyókon való hajózásra alkalmas, fatörzsből kivájt hajóroncsok kerültek elő.

Tovább

1922 óta először tártak fel új sírt az egyiptomi Királyok Völgyében

Nem találtak múmiát a régészek az egyiptomi Királyok Völgyében abban a sírban, amelyről feltételezték, hogy Tutanhamon fáraó anyjának vagy feleségének temetkezési helye - jelentették be, miután az utolsót is kinyitották a kamra hét szarkofágja közül. Találtak viszont balzsamozó anyagot és ókori fonott virágokat.

A KV 63-as jelű sír – azaz a Királyok Völgye (Kings Valley) 63. sírja – 1922 óta, Tutanhamon sírjának megtalálása óta az első, amelyet a Luxorhoz közeli Királyok Völgyében felfedeztek. A sírra az amerikai Memphis Egyetem régészcsoportja talált rá februárban. A területre időszámításunk előtt 1000-1500-ban élt fáraókat és királynőket temettek.

Annak ellenére, hogy a fehér sziklába vájt, négyszer négy méter alapterületű terem első hat szarkofágja nem rejtett magában múmiát, a tudósok reménykedtek benne, hogy a hetedikben megtalálják Tutanhamon feleségének vagy anyjának maradványait.

Reményüket arra alapozták, hogy az egyiptomi uralkodócsaládok tagjait rendszerint egymás közelében temették el, és a híres fáraó családja többi tagjának a sírját már megtalálták. Termeszek és vélhetően sírrablók is annyira megrongálták a szarkofágokat, hogy hónapokba telt a feltárásuk.

Az utolsó koporsót ezért nagy várakozások közepette nyitották fel, de csak száraz virágokat, a tartósításhoz használt eszközöket és ékszereket találtak benne. A memphisi kutatócsoport szerint mindamellett valószínű, hogy a sír valamilyen módon összefüggésbe hozható Tutanhamonéval, amelytől néhány méterre található. Az amerikai kutatók úgy vélik, hogy a 18. dinasztia idejéből (i.e. 1300 körül) való a sírkamra.

Forrás: NG

A sivatag gazdag urai

Hatalmas föld alatti vízvezetékrendszer, nemeskőbányák, az egyiptomit megelőző mumifikálási módszerek, és egy nagy kiterjedésű, gazdag birodalom, amelyet a rómaiak is csak nagy nehézségek árán tudtak igába hajtani. Ez jellemezte a garamantok sivatagi királyságát, amely a semmiből épített kőerődítményeket, és vált ezáltal a sivatag urává.

Keveset tudunk róluk, noha az utóbbi időben egyre többet foglalkoznak velük: a garamantok, a mai Líbia területén elterülő Fezzán-sivatag egykori lakóinak életét jelenleg is több tucat régész kutatja. A Spiegel Online beszámolója szerint két kutatócsoport immáron komoly eredményeket is fel tud mutatni. A római La Sapienzia Egyetem két kutatója, Savino di Lernia és Mario Liverani, valamint az angliai Leicester Egyetem régésze, David Mattingly által vezetett csoportok véleménye bár néhol egymásnak ellentmond, egy dologban egyetértenek: a leletekben meglepően gazdag területet egykor igencsak különleges nép lakta.

Eredeti vagy átvett magaskultúra?

A garamantok a Kr.e. 5. században már egészen biztosan a Fezzán lakói voltak, hiszen Hérodotosz úgy emlékezik meg róluk, mint egy harcias népről, amely a sivatag közepén tökélyre fejlesztette harcászati eszközeit. A garamantok közel ezer évet többnyire nagy gazdagságban vészeltek át a sivatag közepén, a Kr.u. 6. században viszont eltűntek. Nem említik őket a források, bár egyes elméletek szerint a berberek és a tuaregek a garamantok leszármazottai. Erre utalnak az írásmaradványok, ugyanis a három népcsoport ugyancsak hasonló módon jegyzete fel a legfontosabb információkat.

Tovább

Királyok Völgye

I.e.1500 és 1000 között az Újbirodalom fáraói úgy döntöttek, hogy egy félreeso sivatagi völgybe temessék oket. Munkások százai vésték a földbe a királyok csodálatosan díszes sírjait.

Miért vájatták a fáraók ebbe a völgybe sírjaika?

Tapasztalták, hogy minden óvintézkedés ellenére elődjeik piramisait felnyitották, és kifosztották a bennük található kincstárakat.I. Amenóphisz, az Újbirodalom második uralkodója úgy döntött, hogy a sírja egy nehezen megközelíthető helyen, a Thébával szemben lévő hegységben legyen, a Nílus bal partján.

Egyiptom - Királyok Völgye

Föld alatti templomok

A legtöbb sír három részből áll: egy hosszú, lejtős folyosó vezet az első előszobához, innen indul a második, már rövidebb filyosó, a második előszobához,és néha innen egy harmadik folyosó vezet a sírkamrába. Innen lehet lejutni az utolsó helyiségbe, ahol a fáraó sírja van. A folyosók mentén külön helyiségek szolgálnak a fáraó túlvilági életéhez szükséges ingóságok, kincsek, élelmiszer-tartalékok elhelyezésére.

Hogyan védik a sírokat?

Az első folyosón egy nagy akna van, amelybe az esetlegesen befolyó eső csoroghat, illetve amely meggátolja a behatolásban. A merész tolvajokat álajtók és zsákutcák várják. Kívül katonák strázsálnak. De még az ilyen védelem sem tartja távol a sírrablókat. Az Újbirodalom végétől kezdve minden sírt kifosztottak, és a kincseket szétszórták. A papok úgy dönt9ttek tehát, hogy a királyok múmiáit a völgyben rejtik el. Csak a fiatal fáraó, Tutanhamon sírját találták meg érintetlenül.

Nemesek és Királynék Völgye

Nagyon közel a Királyok Völgyéhez két másik völgyet is ástak, az egyik a királynék és hercegek, a másik a királyi udvar nemeseinek Völgye.

Hogyan tisztelik a halott fáraókat?

Mivel a sírokat gondosan lezárták, a halottak kultusza a hegy köré épített halotti templomokban zajlik. A leghíresebb Hatsepszut királynő kultusza.

Sínai-félsziget

A Suezi és Agabai-öblök között fekvő, háromszög alakú sivatag terület, amely Egyiptomot elválasztja az Arab félszigettől. A vidék az írott történelem kezdete óta kulcsfontosságú volt Egyiptom történetében. A IV. dinasztia híres Sznofru és Kheopsz fáraóinak nevét éppúgy sztélék jelzik, mint a VI., XII. vagy az Újbirodalom fáraóit. (Az utolsó ilyen sztélé III. Ramszeszé, de a félszigeten átvezető út később is ismert volt.) Éghajlata szélsőséges. Nyáron szinte elviselhetetlen a hőség a vádikban, télen viszont a 2000 m feletti hegycsúcsok sokszor hóval fedettek. Bizánci stílusban a Szt. Katalin Kolostor, mely a Sínai legfőbb látnivalóinak egyike. Páratlan élményt kínál a Mózes-hegyi napfelkelte, de kedveltek a különböző teve-és jeepszafarik is.

Alexandria

Cairo-t arab hadvezér alapította, Alexandriát görög. Cairo a sivatag szélére épült, Alexandria a tenger partjára. Cairo jellegzetesen arab, Alexandria mediterrán város. Alapítója Nagy Sándor volt, aki egy Rhakótisz nevű, görögök és főníciaiak által ismert és látogatott halászfaluból építtette meg birodalmának egyik új részét. A várossal szemben áll Pharosz szigete, védve a kikötőt a hullámzástól. Itt állt a híres Pharosz-i világítótorony, az ókor hét csodájának egyike. Romjain épült a VII. századi arab hódítás után a Quitbai erőd. Az arab hódítás altt a tengeri kereskedelem fokozatosan visszaesett. A város jelentősége tovább csökkent, amikor a XII. században a Nílus Alexandriához legközelebbi torkolata Canopusnál feltöltődött, a Marjét tó vize pedig hajózhatatlanná vált. Alexandria így elszakadt Cairo-tól.

Tovább

Következő oldal →