45 fok a Nílus partján
A szokásosnál is jóval forróbb idő ér véget május második hétvégéjén Egyiptom déli részén. A hőmérséklet napokig átlépte a 45 fokot.
Egyiptomban a május már az igazi nyárhoz tartozik, idén azonban az átlagosnál 10 fokkal forróbb kánikula jellemezte csütörtökön a nagy múltú térséget.
Tartós nyugati, délnyugati áramlásnak köszönhetően különösen az ország déli vidékén volt elviselhetetlen a hőség. Az ókori Egyiptom egykori fővárosában, a Nílus partján fekvő Luxorban közel egy hétig 45 fokos forróság tombolt nappal, és hajnalban is csak 30 fokra “frissült” fel a levegő.
Péntektől azonban lehűlés kezdődik a városban, így a hőmérsékletek visszaesnek a 30-35 fokos tartományba.
ICI Interaktív Meteorológia
Forrás: [origo.hu] 2007.05.10.
Királyok Völgye
I.e.1500 és 1000 között az Újbirodalom fáraói úgy döntöttek, hogy egy félreeso sivatagi völgybe temessék oket. Munkások százai vésték a földbe a királyok csodálatosan díszes sírjait.
Miért vájatták a fáraók ebbe a völgybe sírjaika?
Tapasztalták, hogy minden óvintézkedés ellenére elődjeik piramisait felnyitották, és kifosztották a bennük található kincstárakat.I. Amenóphisz, az Újbirodalom második uralkodója úgy döntött, hogy a sírja egy nehezen megközelíthető helyen, a Thébával szemben lévő hegységben legyen, a Nílus bal partján.
Föld alatti templomok
A legtöbb sír három részből áll: egy hosszú, lejtős folyosó vezet az első előszobához, innen indul a második, már rövidebb filyosó, a második előszobához,és néha innen egy harmadik folyosó vezet a sírkamrába. Innen lehet lejutni az utolsó helyiségbe, ahol a fáraó sírja van. A folyosók mentén külön helyiségek szolgálnak a fáraó túlvilági életéhez szükséges ingóságok, kincsek, élelmiszer-tartalékok elhelyezésére.
Hogyan védik a sírokat?
Az első folyosón egy nagy akna van, amelybe az esetlegesen befolyó eső csoroghat, illetve amely meggátolja a behatolásban. A merész tolvajokat álajtók és zsákutcák várják. Kívül katonák strázsálnak. De még az ilyen védelem sem tartja távol a sírrablókat. Az Újbirodalom végétől kezdve minden sírt kifosztottak, és a kincseket szétszórták. A papok úgy dönt9ttek tehát, hogy a királyok múmiáit a völgyben rejtik el. Csak a fiatal fáraó, Tutanhamon sírját találták meg érintetlenül.
Nemesek és Királynék Völgye
Nagyon közel a Királyok Völgyéhez két másik völgyet is ástak, az egyik a királynék és hercegek, a másik a királyi udvar nemeseinek Völgye.
Hogyan tisztelik a halott fáraókat?
Mivel a sírokat gondosan lezárták, a halottak kultusza a hegy köré épített halotti templomokban zajlik. A leghíresebb Hatsepszut királynő kultusza.
Asszuán
Egykoron a Nílus hajózható szakaszának végét jelentette. Jelentősége már az Óbirodalom idején nagy volt, erődjeivel a déli törzsek támadásait fogta fel. Szigetein maradt meg az ókori város nyoma. Az Elephantin-sziget déli részén fedezték fel az ötven éves kikötő nyomait. Híres botanikus kert Kitchener Lordról elnevezett Botanikus sziget. A régi és az új gát impozáns méretekkel, a gigantizmus meghökkentő szépségével hatja meg a látogatót. A régi gránitbényában jól nyomon követhető az egykori fejtési technológia, sőt egy befejezetlen 35 m-esre tervezett obeliszk árulkodik az ókori mesterek munkájáról. (Ha nem reped meg munka közben, ez lenne a világ legnagyobb hasonló emlékműve.) Aga kán mauzóleuma kegyeleti okokból jelenleg nem látogatható Kalabasa, Agilkia és Philae pedig ma már UNESCO védnökség alatt áll.
Kom Ombo
Egy völgyben, Asszuántól északra 43 km-re fekszik a történeti Núbia egykori határvárosa, amely Dél-egyiptom központjává vált a Ptolemaiszok korában. A Nílusra néz Szobek és Haroérisz temploma, amely a III. Thutmozisz által épített ősi temlom helyére épült. Különösen esti fényben impozáns látnivaló.
Edfu
Félúton Luxor és Asszuán között található, a Nílus nyugati partján. Könnyű kiskocsikkal utazhatnak fel Hórusz templomához. Jóllehet már az ősidőkben is templom állt itt, a jelenkor turistája csak a Ptolemaiosz-kor utolsó restaurációjának végeredményét, a ma ismert, egykoron 180 óráig épült templomot tekinthetik meg.
Esna
50 km-re Luxortól délre található. Eredete a XVIII. dinasztiáig nyúlik vissza, amikor a Núbiával folytatott kereskedelem fő központja volt. Ma itt található a Nílus folyamszint szabályozó egyik gátja, amelyen turistahajók átkelnekk, melyek a görögök által tévesen hagyott Memnon és amnon kolosszus néven váltak ismertté.
Sínai-félsziget
A Suezi és Agabai-öblök között fekvő, háromszög alakú sivatag terület, amely Egyiptomot elválasztja az Arab félszigettől. A vidék az írott történelem kezdete óta kulcsfontosságú volt Egyiptom történetében. A IV. dinasztia híres Sznofru és Kheopsz fáraóinak nevét éppúgy sztélék jelzik, mint a VI., XII. vagy az Újbirodalom fáraóit. (Az utolsó ilyen sztélé III. Ramszeszé, de a félszigeten átvezető út később is ismert volt.) Éghajlata szélsőséges. Nyáron szinte elviselhetetlen a hőség a vádikban, télen viszont a 2000 m feletti hegycsúcsok sokszor hóval fedettek. Bizánci stílusban a Szt. Katalin Kolostor, mely a Sínai legfőbb látnivalóinak egyike. Páratlan élményt kínál a Mózes-hegyi napfelkelte, de kedveltek a különböző teve-és jeepszafarik is.
Safaga
Mintegy 30 km-re található HurghadátóL, 210 km-re Luxortól. Dinamikusa fejlődő üdülőterület, kiváló sportbúvárkodási lehetőségekkel. Kikötőjét a közép-és ókorban is rengeteg hajó kereste fel. Rkományukat tevekarvánok szállították a Nílus völgyébe.
Alexandria
Cairo-t arab hadvezér alapította, Alexandriát görög. Cairo a sivatag szélére épült, Alexandria a tenger partjára. Cairo jellegzetesen arab, Alexandria mediterrán város. Alapítója Nagy Sándor volt, aki egy Rhakótisz nevű, görögök és főníciaiak által ismert és látogatott halászfaluból építtette meg birodalmának egyik új részét. A várossal szemben áll Pharosz szigete, védve a kikötőt a hullámzástól. Itt állt a híres Pharosz-i világítótorony, az ókor hét csodájának egyike. Romjain épült a VII. századi arab hódítás után a Quitbai erőd. Az arab hódítás altt a tengeri kereskedelem fokozatosan visszaesett. A város jelentősége tovább csökkent, amikor a XII. században a Nílus Alexandriához legközelebbi torkolata Canopusnál feltöltődött, a Marjét tó vize pedig hajózhatatlanná vált. Alexandria így elszakadt Cairo-tól.
A piramisok titka
A piramisok történelme kb. ötezer évre nyúlik vissza. Az ősi Egyiptom lakói a fáraók temetkezési helyéül építették ezeket az épületek. Hittek a túlvilági életben, s azt szerették volna, ha isteneik a túlvilágon sem szenvednek semmiben hiányt. Éppen ezért ékszereket, élelmet, bútorokat, hangszereket, sőt még vadászfegyvereket is elhelyeztek a piramisok kamráiban.
A piramisokat még a fáraó életében elkezdték építeni, hogyha eljön halálának napja minden készen álljon a temetkezési szertatáshoz.
De mi a titok?
A gízai piramist, az ókori világ hét csodájának egyikét, 23 év alatt építették föl. Az építéshez 2,3 millió kőtömböt használtak fel, amelyek több tonnát nyomtak, s volt amelyet 147 méter magasra kellett emelni.
Ha minden adatot sikerült összerakni a fejünkben, s megjelent egy hatalmas piramis képe, akkor már előrevetíthető, hogy mi a nagy kérdés.
Hogy volt képes az ókori ember egy ekkora építmény elkészítésre? Ráadásul évezredekkel ezelőtt élt, és nem állt rendelkezésére sem daru, sem markoló és semmilyen mai technikai eszköz.
Sokféle elmélet alakult ki a piramisok építése körül. A tudósok szerint az ókori egyiptomiak még nem ismerték a kereket. Viszont rájöttek, hogy sokkal könnyebb eljuttatni a követ a piramis helyére, ha azt görgetik, így megalkották a “gördülő kövek” fogalmát. Egy egyszerű, görbített faelemekből álló szilárd, kerékszerű szerkezet fogta közre a követ, amelyet 12-15 ember húzott az építkezés helyére. Ezzel az ötlettel nemcsak az építészet művészetét gazdagították, hanem ha nem is tudták, de felfedezték a kereket is.
-
Utazási ajánlatok
-
Témakörök
-
Keress!
